2009. szeptember 30., szerda

Több mint egy hét után...

a kezembe vettem Míra kardigánját, mivel jövö hétre minden féleképpen szeretnék kész lenni. Szegény Zé nehezen tudja elképezelni, hogy ebből a csíkos ízéből hogyan lesz cuki kis kardigán:))Ti eltudjátok képezelni úgye???:))) Igaz van még munka vele elég sok, ujját fehérre fogom kötni a gomboláspánt és a nyakkör is hasolóan egyszínű lesz, nem akarom túl csíkozni, elég "mintás" már így is:))

Terveim között szerepel egy kis varrószütyő készítése, őszi mintával a barátnőm részére. Kap majd egy kis ollóőrt, tűpárnát és ........ majd meglátom mi kerül ki még a kezem közül. Egyenlőre csak ezt a kis mintát hímeztem egy tűtartó-könyvecskéhez, az összeálllítás még várat magára, de nem sokat, hiszen ........

végre rendet raktam a kisdolgozó szobámba.

Igen bevállalom, hogy ilyen kupis is tudok lenni, sőt.....

Na de most szép rendet raktam és most már tényleg semmi akadálya annak, hogy varrjak. Előkerültek anyagok , és olyan szabásminták, amiket egy ideje nézegetek, de valahogy mindig elhalogattam, most ,hogy jön az ősz, a hideg már nem van mire fogni azt, hogy eddig nem varrtam meg őket.

Kedvem is kezd megjönni megint az alkotáshoz, és ötleteim is kezdenek lenni, szóval a csandizmus további bejegyzéseinek semmi akadálya, max csak a napokat kell majd 36 órásra átalakítani:))

Suli és egyéb hírek amiket szeretnék megosztani:

1, újra elkezdtem fogyókúrázni a dietetikus által összeállított receptem szerint (valaki jobb ha összeszedi magát, mert lehagyom :))))))))

2, október 7.-én modul záró vizsgám lesz, no para könnyű lesz ez(még)


3, SWAP 3 körébe meg van a párom, annyit elárulok Róla, hogy nem Magyarországon él:))

Mint egy cserfes vénasszony , olyan vagyok :))

Etye-petye lepetye jár a nyelve........( gyorsan megyek kötni , hogy a nyelvem helyett a kezem járjon :))


Posted by Picasa

2009. szeptember 27., vasárnap

Ígértem egyszer nektek...


(előbb katt erre, hogy a zenei alá festés is meglegyen és olvassátok tovább, megéri:)))


hogy bemutatom valamikor Zé-t. Hát azt hiszem eljött a valamikor ideje:)))Szóval Zé becsületes neve Zoltán. Így hivatalosan Zoltánként szoktam szólítani. Magas , és annyi a súlya mint amennyi én szeretnék lenni hamarosan:)) Nagyon szép kék szeme van, imádja a focit(most már csak nézni), nagyon jó a humora. Kevés hibája van(öregszik?? vagy csak összecsiszolódtunk?? vagy elvakultam????) Talán ha jobban belegondolok a legnagyobb hibája, az hogy nem van hibája, csak kevés:))))

Zé sok mindent tud,-saját bevallása szerint -többek között teniszezni, görizni, baseball-ozni, csakmég soha egyiket sem próbálta.:)))

Remekül főz, és éget el konyhabútor fedlapot:))) Még nem sok ételét ettem, (mondjuk a hekkjéről odákat tudnék zengeni)mert általában olyanokat főz, amit a női szakasz a családból nem eszik, pl :halászlé és frottírtörölköző, jaj bocsánat pacalpörköltet akartam írni.A többi kedvenc étele elkészítését inkább rám bízza. És "lelkesen" kóstolja az újításaimat is, pl a tejfölös krumplilevesnek hitt első krumplifőzelékem, a sóskakrémlevesem ( aminek recepténél a szakácskönyvembe egy rövid bejegyzés árulkodik milyenségéről:POCSÉK!!!!!!!!!!)))



Már 18 éve elvisel, mint oldalbordája, több kevesebb türelemmel:)) Bár inkább többel ,mint kevesebbel. Egyszer a lányok éppen heves vitában voltak, én már a hajam téptem, segítségért folyamodtam :
-Zoltán ,csinálj már valamit a lányokkal, mert én megőrülök!!! -Zé erre "felpattant" beroncsolt a gyerekszobába és rendet rakott a maga türelmes módján:
-Kislányok elég legyen, mert nem leszünk így jóba!!- ezek után gondolom nem kell nagy fantázia a reakcióra a lányok és jómagam részéről.



Sok mindent átéltünk már együtt, sok -sok nehézség és boldog perc van a hátunk mögött, és tudom, sok minden van még előttünk. Remélem több megrázó eseményt nem produkál, és itt szó szerint értem a megrázást, egyszer "sikerült "neki a munkába egy adag áramot "átvezetni magán" amiért egy napos megfigyelés volt a "jutalma" a kórházba:))


Néhány napja igaz szerelmének is tanújelét adta,mert mi más lenne az, mint az igaz szerelem jele, ha a keresztben csíkos lilás polóm mellé felvett zöldes árnyalatú hosszában csíkos nadrágban is vonzónak talál?????????

Szóval Ő az én párom, aki remélem 2011-ben valóra váltja egyik nagy vágyam, és itt nem a megálmodott piros tolóajtós Opel Zafira "feltalálásra" gondolok:))))

U.I: míg én itt Róla áradozom , éppen felmos, na ezek után mit írjak még róla?? Isten(em ), vagy szólítsam csak Zének egyszerűen????
Posted by Picasa

2009. szeptember 25., péntek

Kedves olvasóim, látogatóim...

ne aggódjatok, rosszpénz nem vész el. Magyarázattal tartozom.
Amikor elkezdtem a bloggolást úgy gondoltam,hogy nem fogok a munkahelyemről , a lelkinyavalyáimról írni. Ezt két okból is gondoltam:
1. EZEKRŐL MINDENKI REGÉNYEKET ÍRHATNA, BAJ , GOND MINDENHOL VAN.
2. NEM ÉPPEN AZ ÉN MŰFAJOM A NYAVALYGÁS,A VILÁGGÁ KIÁLTÁS, ÉS ATTÓL , HOGY A VILÁGHÁLÓRA TESZEM A KÍNOM, NEM LESZ JOBB SEMMI.
Ezek után is tartani fogom magam az eredeti elhatározásomhoz, leszámítva ezt a mai bejegyzést, ami azért is születik, hogy egy kicsit ki írjam magamból azt, ami napok óta bánt ,ami megmagyarázza az előző bejegyzésem tőlem meg nem szokott hangulatát, mibenségét.....
4 és fél éve kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen.Kellemes kollektíva, barátságos emberek, viszonylag jól menő cégként tartották számon a kft. Tényleg jól éreztem magam, pláne 6 év otthon lét után, frissen szerzett technikusi végzettséggel a kezembe:)Most már ott tartok, hogy undorral megyek be minden nap, fáj a fejem állandóan. Sőt !! A munkahelyi stressztől ebben az évben már kétszer kaptam olyan migrénes fejfájást, hogy felkellni nem tudtam órákon át.A munka negyede annyi, mint régebben, (betonelemgyártó, építőipari cég a gazd. válság miatt igen csak leszálló ág manapság), de a munkaidőt szigorúan ott kell eltöltenem az irodámba egyedül , arra várva,hogy megközelítőleg napi két óra tényleges munka után végre kitehessem a lábam, pontosan betartva a "munkaidőt." Röviden,UNOM magam naphosszat, közben meg annyi mindennel eltölthetném az időm.Naphosszat a neten lógok, szerintem senki nem napra készebb a bloggolólányok bejegyzéseiből, mint én. Tanulhatnék munkaidőben ,de mivel olyan a légkör ,hogy "állandó felügyelet" alatt vagyok , és nem igazán szeretném,ha megtudnák, hogy suliba járok, így ez is kiesik. Az hogy bent kézimunkázak a főnök előtt,aki néha megjelenik, mint sólyom a kék égen, hmm számomra elképzelhetetlen.
Persze a munkaidőcsökkentése szóba se kerülhet,indok a : mert ,hát ,izééé, őőőő szavakban merült ki.
Sajnos az hogy leszámoljak , és esetleg itthon maradjak egy pár hónapot , szóba sem jöhet , gondolom nem kell hozzá nagy képzelő erő, miért is.( pénz,$,€, Ft szavak segítségként )
Mire hazaérek már tényleg nem sok mindenhez, mindenkihez van kedvem , és legtöbbször itthon vezetem le a tehetetlenségemből adódó dühöm, felesleges vagyok érzésem:(((
A legrosszabb az, hogy tudom ,hogy ennél sokkal többet érek, sokkal több van bennem, mint hogy netfüggő, besavanyodott házisárkány legyek.
Zé is nagy változások előtt áll munkaügyileg, neki sem a legjobb most, neki is kellene segítenem lelkileg legalább, erre .......................
Nem ragozom tovább és le is zárom a témát.
Ez a kollázs pedig szolgáljon arra, hogy lássátok, hogy szép az életem, boldog is, csak most egy kicsit lent vagyok, ott lent, a békasejhaj..........

U.I: már a kiírástól is jobban érzem magam, sejhaj ....:)))

2009. szeptember 22., kedd

Gondolkodom, tehát még normális vagyok...

vagy valami hasonló jár a fejembe. Napok óta nem találom magamba magam:)))
Jövök- megyek , teszek -veszek és nem, és nem találom azt ,amit szeretnék. De tulajdonképpen magam sem tudom mit szeretnék, nem is tudom mit kellene keresnem:((
Na most aztán baromira értelmes voltam.
A lakás fut, a kézimunkáim alszanak, nincs kedvem olvasni , főzni , felnőttként élni, tanulni, döntéseket hozzni.
Velem van a baj?? Mással is van ilyen? Szégyenkeznem kellene ez miatt, vagy azért amiért ezt lemertem írni??
Nem hiszem, de ha igen , akkor bocsánat, ilyen vagyok napok óta és kész.
De most kitől is kértem bocsánatot?????

2009. szeptember 19., szombat

No comment:))

Frisssen mosva, még vasalatlanul!!


Posted by Picasa

2009. szeptember 14., hétfő

Képek amik tegnap elmaradtak

Nem akarok sok szöveget zúditani most ide:)))) Nem éppen a kreatívkodáshoz tartozik a kép, de legalább jobb lett a kedvem már attól, hogy a 40 kilós ölebem alvó képét néztem:)))


Brunó a buckalakó ebünk, a saját maga által készített ( és Lily alvájár hathatós segítségét igénybe vevő) speciális ásótechnikát igénylő bölcsőben, éppen édesded álma közben:)) Aranyos az eb tudom, de nem éppen esztétikus a ténykedése:((



Komoly haladást senki ne véljen felfedezni , csinálom -csinálom de alig haladok.Aranyozgatom rucit szépen lassan , ahogy csillag .......:))))))

Ez a komoly szakértelmet igénylő meggyes sütim képe, most Lara és Doci volt a segédem.
Végy két pohár kefírt( a kiürült pohár lesz a továbbiakban a mérce ) 1 pohár olajat, egy sütőport, 2,5 pohár cukrot, 4 pohár lisztet és 4 tojást . Septibe kutyuld össze a cuccost , zúditsd bele egy kivajazott , zsemlemorzsával megszórt tesibe , és szólj a gyereknek, hogy jöhet a célba dobás egy jókora adag meggyel a tészta tetjére, és máris mehet is az előmelegített sütőbe félórát sülni. Ócso, fincsi és kiadós :))
És legvégül egy csandis alkotás, hogy Pirkó barátnőm is jobb kedvre derüljön , hogy végre a régi vagyok :)) A színek nem éppen tökéletes visszaadásáért sorry, de hát fotózásban(is) van még mit pótolnom :)))) Elvileg majd ebből lesz a tegnap elregélt csíkos kardigán rettenet:))
Na most hogy kinyavajogtam eme sorokat , megyek és baromi jókedvvel , (kín)mosollyal az arcomon vasalok vagy félméternyit a kupacból amit felhalmoztam a hétvégén.
Komolyan gondolkodom azon,hogy feltaláló leszek . Pl feltalálom a felhalmozottvasalnivaló-kupacátugróversenyt, vagy a magátólelnemtűnővasalnivalókateltűntetőháziasszony prototípusát .
Ja miért nem szóltok, hogy ezeket már létező dolgok, és lemaradtam , az élet nagy feltaláló:)))




Posted by Picasa

2009. szeptember 13., vasárnap

Jó régen írtam...

........ de nem is igazán történt olyan,amiről érdemes lenne bejegyzést tenni, ezek történtek:
-Szokjuk az iskolát mindannyian. Megvallom nehézkesen megy. Megint úgy beosztani az időm,hogy a kantin is rendesen üzemeljen, legyen minden nap tiszta ruhánk, a lakás se nézzen ki malacalomnak, hmm nem kis feladat. Persze jobb lesz , ha már lefutottuk a bevásárlós, szülői értekezletes napokat.
-Gésával egy hete nem találkoztam, sem kedvem, sem időn nem volt hozzá.
-Míra babának elkezdtem egy kardigánt, jól el is csandiztam, kb 10 cm után rájöttem, hogy nem az lesz aminek szántam, mert az eredeti elképzelésemhez kb 20-25 szemmel több kellett volna , mert így nem tudom mell alatt behúzottá tenni a kiskardit, és a minta sem engedi (Sima szemek, csíkok minden színben ). Szóval most lesz egy kis csíkos kardigán és tavaszra kapja a kiscsaj a csupa csipke , habos babos , hófehér puhaságot:)))
Képeket holnap rakok fel, ma a fényképezőgépünk külszolgálatos:)))
A holnapi viszont "írásig", legyetek jók és kreatívok:)))

2009. szeptember 5., szombat

Megvarrtam ....

....életem első blézerét, illetve, hogy pontos legyek bélelt blézerét.
Nem saját részre készült , hanem barátnőmnek. A blézer szabásmintája a Burda 96/2. számából van , és némi méretbeli alakítást kívánt. Megkellett hosszabbítani, és az extra karcsúsításból is visszább kellett vennem. Készült még hozzá egy 3/4 -es nadrág is , arról sajnos nem tudok képet mutatni, mert olyan roham tempóba vitte el barátnőm, hogy elfelejtettem lefotózni.

Még mielőtt bárkiben is felmerülne, a kérdés, hogy tanultam varrni, bevallom, igen 3 évet olyan iskolába töltöttem el , ahol a női ruhakészítő szakmát tanítják. Van egy szakmunkásbizonyítványom , de minek, azt nem tudom.( 3-as gyakorlati és 4-es elméleti képzés osztályzatom van benne) Legtöbbször el is titkolom ezt a tényt, mivel szerintem a tudásom nem sokkal több, mint egy hobbi varrónőnek. Sem a képzésünkre, sem az oktatónkra nem emlékszem vissza szívesen. Utáltam minden percét a gyakorlati képzésnek, az abszolult életszerűtlensége miatt. A megboldogult Kézműipari vállalatnál voltam tanuló, és szerintem ott vették el a varrástól a kedvem.Még jó ,hogy volt elméleti képzés is , mert legalább azt szerettem, a lökött osztálytársnőimmel együtt:)) Nagyon sok jó bulit, emléket köszönhetek nekik. A suli után sokáig nem is ültem varrógép mellé, de aztán a gyerekek születése megváltoztatta ezt a szokásom. Sőt még egy ideig varrodába is dolgoztam (akkor sem sikerült megszeretnem a "szakmám")Ami ismét csak megerősítette bennem,hogy tanuljak más valamit. És így is tettem ..))

És most megkérek mindenkit , hogy tessék elfelejteni az előbbi pár mondatos szövegem!!!!!!

A hét igen csak gyorsan telt az iskola kezdés miatt, mert hát nem csak a gyerekek , de én is iskolás lettem. Ha minden jól megy- és miért ne menne- jövő márciusra már társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó leszek. A suli most egy kicsit elvesz a kézimunkázástól, de mint minden hobbit űző tudja , mindenkinek arra van ideje, amire akarja ,hogy legyen:))

És rájöttem arra is ,hogy milyen igaz az a mondás, hogy "Kisgyerek kis gond, nagy gyerek ........Gondolom azok akiknek van , vagy volt már középiskola 4 illetve 3 osztályába járó, és ötödikes csemetéje, tudja mire is gondolok, akinek meg még nem tartanak itt a gyerekei, majd rájön ...:)))

Legvégül, kívánok minden szülőnek és gyereknek kellemes és sok-sok tudásban gazdag iskola évet:)))

2009. szeptember 2., szerda

Foltvarázson nyerhetsz...

jó sok ajándékot , ha kitöltesz egy kérdőívet. A kép magáért beszél:)))


Nézzetek be ide. Megéri :)))



Én már kitöltöttem a kérdőívet és nem tartott 5 percnél tovább:))

Hajrá csajok!